Vizeinkről mindenkinek

2400 Ft

Szerző(k), szerkesztő(k): Dr. Woynarovich Elek

Kiadó: Agroinform Kiadó

Oldalszám: 200

Méret: 168×238 mm

Kategória:

Leírás

Tartalom

A vízi élővilág sokszínűségéről, a vízben élő szervezetekről, az ott végbemenő folyamatokról és ezeknek az emberre gyakorolt hatásairól a nagyközönség keveset tud. A víz minőségét, az ember céljaira való hasznosítás lehetőségét a különböző élőlénycsoportok tevékenységei határozzák meg. A szerző hosszú éveken át, folyamatosan foglalkozott a témával, tapasztalatait a hétköznapi ember számára is egyszerűen, világosan tárja fel.

Tartalom
Prológus magamról

I. RÉSZ
A vizek élete, élőlényei és a vízi környezet tulajdonságai

Bevezetés: A nélkülözhetetlen víz
1. A szárazföldi és vízi élettér és élővilágaik közötti fontosabb különbségek
2. A vizek felosztása. Milyen vizekkel foglalkozunk?
3. Az állóvizek élőhelyei
3.1 Az élőhelyekről általában
3.2 Nyílt víz vagy vízoszlop
3.3 Tófenék vagy tómeder
3.4 A parti (litorális) öv
3.4.1 Alámerülő, gyökerező növények (hinarak, hínárnövények)
3.4.2 Alámerülő nem gyökerező (hínár-) növényzet
3.4.3 Úszó levelű, gyökerező növényzet
3.4.4 Úszó levelű, nem gyökerező növények
3.4.5 Kiemelkedő (kemény szárú) vízinövények (mocsári növények)
3.5 Az élőhelyekkel kapcsolatos általános biológiai következtetések
3.6 Az állóvizek élővilágának kialakítása, általános megállapítások

4. Édesvizeink élővilága
4.1 Általános rész
4.2 Fajgazdagság, a környezethez való alkalmazkodás
4.3 Élőlénycsoportok
4.3.1 Vírusok
4.3.2 Baktériumok
4.3.3 Algák
4.3.4 Magasabb rendű növények
4.3.5 Vízi állatvilág

5. Az állóvíz, mint közeg, környezet és mint élőhely
Bevezetés
5.1 Az állóvízi környezet fizikai tulajdonságai
5.1.1 A víz hőmérséklete
5.1.2 A víz fajsúlya (sűrűsége)
5.1.3 A tavak vizének fényviszonyai
5.1.4 A tóvíz mozgásai
5.1.5 Összefoglalás
5.2 Vizeink jellemzése kémiai szempontból
5.2.1 A vízben oldott gázok
5.2.1.1 Oldott (molekuláris) oxigén
5.2.2 Növényi tápanyagok fontossági sorrendben
5.2.2.1 Szén-dioxid és egyéb szénvegyületek
5.2.2.2 A foszforvegyületek szerepe az állóvizekben
5.2.2.3 Nitrogénvegyületek
5.2.2.4 A vízben oldott elemi (molekuláris) nitrogén
5.3 A foszfor elsőrendű szerepe az eutróf állapot kialakulásában

II. rész
Az édesvizek élőlényeinek tevékenységei. A halak kiemelkedő szerepe. Eutrófia. Folyóvizek biológiája

6. Az élőlények és a vízi környezet kapcsolatai

6.1 A vizek élőlényeit összefoglaló ökológia
6.2 Bevezetés, történeti visszapillantás

7. Biológiai tevékenységek a vizekben
7.1 Azok a tevékenységek, amelyeket minden élőlény kivétel nélkül végez (I. csoport)
7.1.1 Élő szerves anyag fogyasztása (konszumpció)
7.1.2 Élő szerves anyag raktározása (akkumuláció)
7.2 Jellegzetes, jól körülhatárolható élőlénycsoportok által végzett tevékenységek (II. csoport)
7.2.3 Élő szerves anyag építése (produkció)
7.2.4 Élőlényekkel történő táplálkozás (ingestio, ingesztió)
7.2.5 szerves anyag-visszaszerzés (rekuperáció)
7.2.6 Az élettelenné vált szerves anyagok elbontása (dekompozíció)
7.3 Kisebb élőlénycsoportokra jellemző tevékenységek (III. csoport)
7.3.7 Az elemi nitrogén megkötése fehérjeszintézishez
7.3.8 Szervetlen természetes anyagok beépítése élő testbe
7.4 Alkalmi tevékenységek (IV. csoport)
7.4.9 Nehezen bomló szerves vegyületek, nehézfémek, radioaktív anyagok élő testben való felhalmozása
7.4.10 Különleges anyagok (pl. toxinok) termelése
7.5 Következtetések
7.6 A biológiai tevékenységek összekapcsolódása
7.7 Energiaszintek Hutchinson szerint, általunk részben módosítva
7.8 A biológiai termelés és a halászat gyakorlati kapcsolata
7.9 A halak biológiai szerepe a vizekben
7.9.1 Bevezetés, történeti visszapillantás
7.9.2 A halak biológiai tevékenysége, szerepe
7.9.2.1 A halak tápláléka és táplálkozása
7.9.2.2 A hal mint a vízi környezet változásainak érzékelője és „jelentője”
7.9.2.3 Mit érzékelhetnek a halak a környező víz minőségi változásaiból

8. Termelőképesség (trofitás), az állóvizek termelőképessége
8.1 Bevezetés, a termelőképesség fogalma
8.2 Az oligotrófia, eutrófia eredeti megfogalmazása
8.3 A termelőképesség fogalom kibővítése
8.4 Eutrófia, eutrofizáció, eutrofizálódás, eutrofizálás
8.4.1 Az eutrofizálás mint folyamat, és ennek megjelenései
8.4.2 A Balaton eutrofizálása
8.4.3 Eutrofizálás, vízminőség-vizsgálat, vízminőség-megítélés

9. A vizek természetes tisztulása, biológiai öntisztulása
9.1 Bevezetés
9.2 Mi a vizek természetes öntisztulása?
9.3 A vizek zártabb jellegének következményei, a szupereutrofizáció káros megjelenése

10. A folyóvizek biológiája vázlatosan
10.1 A folyóvizek jellemzése, osztályozása, tápanyagellátása
10.2 Folyóvizeink vízkészlete
10.3 Hazánk folyóinak múltja, jelene, és a velük való bánásmód hatásai
10.4 A folyók öntisztulása és öntisztuló képessége
10.5 A folyóduzzasztások, vízerőművek hatása a víz minőségére
10.6 A folyóvizek élővilága és annak biológiai tevékenységei
10.6.1 Az élőhelyek és jellegzetességeik a folyóvizekben
10.6.2 A folyóvizek élővilága
10.6.3 Biológiai tevékenységek a folyóvizekben

III. rész
Vizeink, vízi környezetvédelem és annak biológiai alapjai

11. A tudatos környezetvédelem kiterjesztése vizeinkre
11. 1 A magyar hidrobiológiai kutatás és gyakorlat története
11. 2 A hidrológiai és hidrobiológiai szemlélet magyarázata
11.2.1 A hidrológus szemléletű tudományterület: a hidrológia
11.2.2 Hidrobiológia
11.2.3 Hidroflorisztika, hidrofaunisztika
11.2.4 A hidrológia, a hidrobiológia és a környezetvédelem kapcsolata

12. Amit egy környezetvédő hidrobiológusnak a haltenyésztésről tudnia érdemes
12.1 A halastavi halhústermelés biológiai alapjai
12.1.1 A biológiai termelés és a haltermelés összefüggése
12.2 A halastavi anyagmozgás szemléltetése
12.3 A növényi tápanyagok körforgása
12.4 A haltermelés és a környezeti tényezők
12.5 A haltenyésztő „fegyvertára” a halastó biológiai vizsgálatához
12.6 A halastavi haltermelés elemi tudnivalói
12.6.1 A haltenyésztés módjai
12.6.2 A hagyományos (intenzív) haltenyésztés műveletei
12.6.2.1 A halastó népesítése
12.6.2.2 A növényi tápanyagok pótlása, trágyázás
12.6.2.3 A halak etetése olcsó takarmányokkal
12.6.2.4 A halállomány változtatása a termelési idény alatt
12.6.3 A természetes vizek halászati kihasználása
12.6.4 Milyen halakat tenyésztenek hazánkban?
12.6.4.1. A tenyésztett halfajok rövid ismertetése

13. Vízhasználat szennyvizek, vízszennyezések
13.1 Szennyvizek és kapcsolódásuk a természetes vizekhez
13.1.1 Történeti előzmények, a halügy elválasztása a vízügytől, vizeink romlása
13.1.2 Szennyvízféleségek
13.1.2.1. Házi szennyvizek
13.1.2.2 Ipari szennyvizek
13.1.3 A szennyvízkezelés általános szabályai
13.1.4 A folyó- és állóvizek szennyezéstűrése közötti különbség
13.1.5 Néhány gondolat az ipari szennyvizek tisztításáról
13.1.6 Szennyvizek és azok kezelési kívánalmai
13.1.7 Hol keressük a kiutat?
13.1.8 A vízi környezetvédelem és a befogadókba eresztett víz
13.1.8.1 A szennyvízügyek az érvényes törvények és rendeletek szövevényében
13.1.8.2 A szennyvizekkel foglalkozó hatóság
13.1.8.3 A vízgazdálkodást szolgáló legújabb törvény
13.1.8.4 Az elkészítendő újabb vízügyi törvény alapelvei

14. Biológiai szempontból miért nem fogadható el a Bős–Nagymarosi Vízerőmű megépítése
15. A természetes vizek minősítése
15.1 Természetes vizeink minőségi helyzete a háború előtt
15.2 Miért van szükség természetes vizeink minősítésére?
15.2.1 A vizeink minőségi vizsgálatának kitűzött céljai
15.2.2 Vizeink minősítése 1974 és 1994 között
15.2.3 Vizeink jelenlegi minősítése
15.2.4 A folyóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése
15.2.5 Az állóvizek élővilágának vizsgálata és minősítése
15.2.5.1 Minőségi követelmények nélkül lehet-e állóvizekbe „használt vizet” bevezetni?
15.2.6 Javaslat a vízminősítő laboratóriumok felügyeletére és működésére

16. Záró gondolatok
Függelék: A Maucha féle csillagdiagram szerkesztése
Felhasznált fontosabb irodalom
Angol tartalom

További információk

Tömeg 0.5 kg
Méretek 168 × 238 mm