Rekviem a hódmezővásárhelyi tanyákért I–III.

9900 Ft

Szerző: Szenti Tibor
Kiadó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Kiadás éve:
2019
ISBN: 978-615-5123-42-90, 978-615-5123-82-5
Formátum: 210 x 297 mm

Oldalak száma:
1. kötet: 244 oldal,
2. kötet: 188 oldal,
3. kötet: 304 oldal

Kategória:

Ember és környezete Hódmezővásárhely külterületi nagyrelictumában

A vásárhelyi Puszta a természet élő óriása. Amikor a szürkemarha-gulyák szabadon járták és mögtelekölték, a székfű és táragy-gyökér sárga virágai elborították. A török hódoltság után a földesurak máig fejlődő közösségeket telepítettek ár. 1743-ban a Pusztát elkülönözték, majd 1744-ben a zombai evangélikus, szabad munkavállaló jobbágyok újra alkották Orosházát. A jobbágyfelszabadítás után a Pusztát kiosztották és szórványtanyák épültek rá. Az 1858/59-es számlálás alapján, már dűlőnevekkel ellátott 383 tanya fizetett házadót. A Puszta tele van lefolyástalan tavakkal, mocsaras, szikes, fekete homokos, gyönge minőségű részekkel. Az emberek kemény munkával, de a természettel összhangban küzdöttek életükért. A 19. században az elszakadási mozgalmak hatására megindult az anyavárostól való távolodás. Élharcosa a Gregus család volt, akik létrehozták a virágzó Vásárhely-Kutast. 1949-ben a Pusztán megjelent a fehérgárdista mozgalom, amelyet a Rákosi-rezsim vérbe és börtönbe fojtott. Megindult a pusztai tanyák elsorvasztása, az emberek elköltözése. Ma a Pusztán csak a községek és anyavárosok határában maradt meg kevés, többnyire fejlődésképtelen tanya. Jelentős részét természetvédelmi területként szabaddá tették. A Puszta ismét megrázta magát. Kipusztulónak vélt növények, átvonuló madarak fészkelése ismét jelzi e Földanya hatalmát!

A szerző

RSS
Follow by Email
Facebook
Facebook
Twitter