Állathigiénia — állomány-egészségtan

5900 Ft

Szerző(k), szerkesztő(k): Rafai Pál

Kiadó: Agroinform Kiadó

Oldalszám: 240

Méret: 168×238 mm

Kategória:

Leírás

Tartalom

A kötet naprakész ismereteket nyújt az olvasónak a termelőhely és az élelmiszer-minőség, valamint -biztonság közötti összefüggésekről. Bemutatja a nagy létszámú állatot tartó telepek egészségvédelmének alapvető szabályait.

Összefoglalja az állatvédelem elméleti és gyakorlati kérdéseit, áttekinti az állattartás környezetvédelmi vonatkozásait és szabályozásait.
13 fejezete megalapozza a párhuzamosan megjelenő A sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás higiéniája és állomány-egészségtana c. kiadványunkat.

TARTALOM

Előszó

Bevezetés
Állathigiénia és az állomány-egészségtan tárgyköre, jelentősége
Az állathigiénia történetéből
Az állathigiénia utóbbi 40 éve Magyarországon

Első fejezet
A nagy létszámú állattartó telepek egészségvédelme
(Rafai Pál – Nagy Gyula)
Az állatállományok védelme a fertőző és járványos betegségek kórokozóitól
A járványvédelmi rendszer kiépítése és működtetése
A telep helyének megválasztása
A telep elhatárolása
A telep személyforgalma
A telep járműforgalma
A fertőzést közvetítő anyagok forgalma
A telep állatforgalma
A telep higiéniai rendje
Az egyes istállók járványvédelme
A járványvédelem működtetése
Az állattartó létesítményekre vonatkozó előírások

Második fejezet
Állattartó telepek és létesítmények fertőtlenítése
(Rafai Pál – Tamási Géza)
A fertőtlenítés eredményességét befolyásoló biológiai és technológiai tényezők
A sterilizálás és a fertőtlenítés fizikai és kémiai módszerei
Fizikai eljárások
Kémiai eljárások
Fertőtlenítő szerek
Folyékony és szilárd halmazállapotú vegyszerek
A klór és vegyületei
Jódtartalmú fertőtlenítőszerek
Aldehidek
Oxidálószerek
Felületaktív fertőtlenítőszerek (tenzidek
Savak és lúgok
Egyéb fertőtlenítő szerek
Gáz halmazállapotú vegyszerek
Az állattenyésztés gyakorlatában alkalmazott fontosabb fertőtlenítési eljárások
A telep védelmét szolgáló fertőtlenítési eljárások
Az istállók fertőtlenítése
Az istállók takarítása
Az istállók berendezési tárgyainak fertőtlenítése
Az itatóvíz, kutak és a vízvezeték fertőtlenítése
A fertőtlenítés hatékonyságának ellenőrzése

Harmadik fejezet
Az állattartás környezetvédelmi vonatkozásai
Az állattenyésztésben keletkező szennyező anyagok (emissziók) általános hatása a talajra, az élővizekre és a levegőre
Az állattartás környezetszennyező hatásainak csökkentése
A szennyező anyagok keletkezésének korlátozása
A szennyező források és a lakott települések térbeni elkülönítése védőtávolságok biztosításával
A környezetszennyező anyagok ártalmatlanításának és elhelyezésének szabályozása
Az állattenyésztésben keletkező hulladékok osztályozása, kezelésük és ártalmatlanításuk főbb szempontjai
A különböző osztályba sorolt állati hulladékok kezelése
Állathullák kezelése és ártalmatlanítása
Az állati hulladékok gyűjtése, szállítása és tárolása
Az állati hulladékokat kezelő üzemek működése
Az állati hulladékok feldolgozása
Az állati hulladék megsemmisítése és hasznosítása
Az almostrágya és hígtrágya kezelésének környezetvédelmi vonatkozásai
A hígtrágya
A hígtrágya kezelésének és hasznosításának fontosabb módszerei
A hígtrágya előkészítése és összegyűjtése
A hígtrágya kezelése
A szilárd és híg fázis tovább kezelésének, elhelyezésének és hasznosításának állat- és közegészségügyi, környezetvédelmi kérdései
A trágya fertőtlenítése
A hígtrágya elhelyezése
A kártevők hatása a környezetre. A védekezés szempontjai (Jakab László)
Rágcsálók elleni védekezés
A legyek kártétele és a védekezés lehetőségei
Legyek elleni védekezés állattartó telepeken
Legyek elleni védekezés a legelőkön
Madarak elleni védekezés

Negyedik fejezet
Állattartó épületek (istállók) építésének általános szempontjai
Általános szempontok
Az építőanyagok tulajdonságai
Határoló és nyílászáró szerkezetek
Alapozás, lábazat, falak és falszerkezetek
Nyílászáró szerkezetek
Tetőszerkezet
Padozat
Állathigiéniai követelmények a tömör pihenőtéri padló szerkezettel szemben
Mechanikai tulajdonságok és követelmények a tömör pihenőtéri padozattal szemben
Hőtechnikai követelmények
Hidrotechnikai tulajdonságok
Vegyi tulajdonságok
Az istálló csatornázása

Ötödik fejezet
Az istállók klimatizálása
A zárt istállók szellőztetése
A légcsere méretezése
A légcsere technikai megoldásai
A szellőztetés automatikus vezérlése
Zárt istállók fűtési energia szükséglete
Fűtési rendszerek
A zárt istállók hővédelme

Hatodik fejezet
Az istállóklíma vizsgálata
Az istállóklíma fizikai tényezőinek értelmezése
Az istállóklíma fizikai tényezőinek vizsgálati módszerei
A klímatényezőket mérő műszerek
A mérési eredmények feldolgozása
A mérési eredmények értékelése a háziállatok hőérzete és teljesítménye szempontjából
A mérési eredmények értékelése az épület szempontjából

Hetedik fejezet
A mikroklíma hatása a háziállatok termelésére és egészségére
A szervezet energia forgalma
A szervezet hőegyensúlya
Hőtermelő folyamatok
Az állat és a környezet hőcseréje
Hőcsere sugárzással
Hőcsere áramlással
Hőcsere vezetéssel
Hőcsere párologtatással
A központi idegrendszer szerepe a háziállatok hőcseréjében
A mikroklíma hatása
Ciklusosan változó hőmérséklet
Alkalmazkodás a klíma viszonyokhoz
A környezeti tényezők hatása a háziállatok energia forgalmára
Hatások a takarmányenergián keresztül
Hatások a takarmány emészthetőségén keresztül
Hatások a nem termelő energián keresztül
Hatások a termelő energián keresztül
Mikroklímaigények az állattartásban
A kérődzők mikroklíma igénye
A sertés mikroklíma igénye
A baromfi fajok mikroklíma igénye
A nyúl mikroklíma igénye

Nyolcadik fejezet
A levegő szennyezettségének hatása a háziállatok termelésére és egészségére
Az istálló levegőt szennyező gázok
Az istálló aeroszoljai
Az aeroszol komponensek eredete
Az aeroszol komponensek mennyiségi viszonyai
Az aeroszolok hatása az ember és a gazdasági haszonállatok szervezetére
A bio-aeroszol szennyeződés csökkentésének lehetőségei
Az istálló levegőt szennyező gázok és bio-aeroszol komponensek vizsgálatának módszerei
A gáznemű szennyező anyagok mérési módszerei
A levegő szén-dioxid tartalmának meghatározása
A levegő ammónia tartalmának mérése
A levegő kén-hidrogén tartalmának mérése
A lebegő porrészecskék mérési módszerei
A levegő élő csíra szennyezettségének mérése
Szilárd táptalajok felületére történő élő csíra befogás
Az élő csírák folyadék elnyeletőkben (impindzserekben) történő leválasztása

Kilencedik fejezet
A takarmányozás higiéniája
A takarmányok kémiai bomlásának állategészségügyi jelentősége
(Rafai Pál – Mézes Miklós – Bokori József)
A takarmányzsírok bomlása. Az oxidatív stressz. A megelőzés lehetőségei.
A takarmányfehérjék bomlása. Biogén aminok
A takarmányok mikroba szennyezettségének állat-egészségügyi jelentősége
(Mátrai Tibor – Rafai Pál – Szigeti Gábor)
A takarmányok mikroba tartalma
A takarmányok romlása
A mikroba gradáció feltételei – a takarmányromlás okai
Szaporodóképes mikrobák száma és a takarmányromlás
A víz és a takarmányromlás
Hőmérséklet és a takarmányromlás
Levegő (oxigén) jelenléte és a takarmányromlás
Tápanyagok és a takarmányromlás
A takarmány struktúrája és a takarmányromlás
A mikrobaszaporodás és pusztulás kinetikája
A mikrobapopulációk eloszlása a takarmányban
A takarmányromlás következményei
Az organoleptikus tulajdonságok romlása
A takarmányok táplálóanyagainak megfogyatkozása
Toxikus anyagok keletkezése
A nagy baktériumtömeg felvételének hatása – enterális dysbiosisok
A takarmányok mikrobiológiai-higiéniai állapotának vizsgálata
A takarmányromlás mikrobiológiai kimutatása
A takarmány mikrobiológiai szennyezettsége
Patogén élőcsírák a takarmányokban
A takarmányok penészgombás fertőzöttségének állat-egészségügyi jelentősége
Szántóföldi penészgombák állat-egészségügyi jelentősége

Fuzárium toxinok

I. Zeralenon toxinok és származékaik általános jellemzése
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a sertések szaporodás biológiai teljesítményére
A takarmányok zearalenon szennyezettségének hatása a baromfi szaporodás biológiai teljesítményére

II. Trichotecén mikotoxinok általános jellemzése
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a sertésekre
Szaporodásbiológiai hatások
Egyéb hatások
A takarmányok trichotecén szennyezettségének hatása a baromfi-félékre

III. Fumonizin toxinok
(Kovács Melinda)
A fumonizin toxinok hatása a sertésekre
A fumonizin toxinok hatása más állatfajokban
A fumonizin toxinok humán-egészségügyi vonatkozása

IV. Stachybotriotoxinok
A raktári penészgombák állat-egészségügyi jelentősége
Aflatoxinok
Ochratoxinok
Az ochratoxinok közegészségügyi jelentősége
Patulin, penicillinsav, citrinin

A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinokra vonatkozó szabályozás. Határértékek
(Rafai Pál – Szigeti Gábor – Mátrai Tibor – Sályi Gábor)
A fuzáriumtoxin-szennyezettség kritikus értékeinek értelmezése
A hazai gyakorlatban fontosabb mikotoxinok elterjedtsége
A fuzariotoxikózisok elleni védekezés lehetőségei
A takarmány alapanyagok Fusarium gombafajokkal történő
fertőződésének mérséklése, illetve megelőzése
A fuzárium gombákkal és mikotoxinokkal szennyezett takarmány-alapanyagok
dekontaminációja és dezinfekciója
A keverék takarmányokban fellelhető mikotoxinok hatásának
kiküszöbölése, közömbösítése, illetve csökkentése
A mikotoxinok megkötése (adszorbeálása)
Az itatóvíz minőségének állategészségügyi jelentősége
Az állatok vízszükséglete
A jó ivóvíz tulajdonságai
A víz fizikai tulajdonságainak higiéniai jelentősége
A víz oldott részeinek higiéniai jelentősége
A vizet szennyező anyagok
A víz fertőzést közvetítő szerepe
Az itatóvíz vizsgálata és minősítése
Az itatóvízzel szemben támasztott követelmények és a minősítés módja
A takarmány- és vízmintavétel szempontjai
Takarmányminta vétel
Ipari keverék takarmányok, széna- és szalmafélék, valamint silózott takarmányok mintavétele
A mintavétel szabályai
Vízmintavétel

Tizedik fejezet
A környezet értelmezése. A szervezet és a környezet kölcsönhatása
A stresszkutatás újabb eredményei

Tizenegyedik fejezet
Az összetett okú betegségek
A fakultatív patogén mikroorganizmusok által okozott összetett okú betegségek kialakulása
Az élőcsíra terhelés szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában
A védekező mechanizmusok szerepe az összetett okú betegségek kialakulásában
A szervek és szervrendszerek felületi védelmét ellátó aspecifikus mechanizmusok
A szervek és szervrendszerek specifikus felületvédelmi rendszerei
A környezeti tényezők hatása a felületi védelmi rendszerek működésére
Az immunrendszer működésének genetikai meghatározottsága
A környezeti tényezők hatása az immunrendszer működésére
A környezeti tényezők hatása a háziállatok kolosztrális védelmére és szikimmunitására
A környezeti tényezők hatása a háziállatok immunrendszerének neurohormonális szabályozására
A stressz hatása az immunrendszer működésére
A takarmányozás és az immunitás
Immunszuppresszív anyagok és immunszuppresszív mikroorganizmusok
A környezeti eredetű immunhiány és a fakultatív patogén mikroorganizmusok okozta, összetett okú betegségek összefüggése
Az összetett okú betegségek elleni védekezés általános szempontjai

Tizenkettedik fejezet
Az állattartás etikai, állatjólléti és állatvédelmi vonatkozásai
Az ember és az állat kapcsolata
Az állatvédelem etikai–morális indokai
Az állatvédelem emocionális vonatkozásai
Az állatjóllét – animal welfare – tudományos megalapozása
Állatjóllét – szükségletek
Állatjóllét – közérzet
Állatjóllét – stressz
Állatjóllét – egészség
Az állatjóllét mérése
Az állatjóllét mérésére alkalmas etológiai módszerek
Az állatjóllét mérésére alkalmas termelés-élettani módszerek
Állatvédelmi jogszabályok
A gazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályai
A borjak tartása
A sertések tartása
Tojótyúkok tartásának minimális követelményei
A hízott máj előállításának szabályai
A tolltépés szabályai
Mezőgazdasági haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozások
Az állatszállítás állathigiéniai és állatvédelmi követelményei
Az állatszállítás állathigiéniai szempontjai
Etológiai megfontolások
Az állatszállításra vonatkozó jogszabályok
A kíméletes állatvágás állatvédelmi és állathigiéniai vonatkozásai
Vágás előtti bánásmód
Az állatok kábítása
Elvéreztetés
Leölés
A leölés különleges esetei

Tizenharmadik fejezet
Integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek a sertéshústermelésben
A termelőhely szerepe
Az integrált élelmiszer-biztonsági rendszerek jellemzői
Néhány fontosabb minőség-biztosítási rendszer működésének rövid összefoglalása
Hollandia
Finnország
Élelmiszer-biztonság az Európai Unió (EU) más tagországaiban
Az Európai Unió szerepe az élelmiszer-biztonság szabályozásában
Termelőhelyi élelmiszer-biztonság a hazai sertéshústermelésben
Az OMMI minőségbiztosítási rendszere
Várható fejlemények és javaslatok

További információk

Tömeg 0.5 kg
Méretek 168 × 238 mm