,,ad vinum diserti…” Monostori szőlő- és borgazdálkodás

4500 Ft

Szerző(k), szerkesztő(k): Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond

Kiadó: Agroinform Kiadó

Oldalszám: 316

Méret: 200×285 mm

Kategória:

Leírás

Tartalom

„A szőlőhegyek a magyar emberek számára hosszú évszázadokon keresztül az emberi lét boldogabb pillanatait, óráit jelentették. A hófehérre meszelt présházak előtt álló diófa 
árnyékában, vagy a pince hűvösében – szomszédokkal, barátokkal elfogyasztott néhány pohár volt a kikapcsolódás az élet keserveiből.

A szőlőhegy (így) nem csak a nyugalom és a béke szigete volt, hanem a természeti és az ember alkotta tájelemek kivételes szépségű együttese is.” – írja Laposa József a Szőlőhegy című kis munkájában. Egy mondat még idekívánkozik: „A magyar szőlőtermesztés szent hegyei közé sorolható Badacsony, Szentgyörgyhegy, Somló és a méltatlanul keveset emlegetett Csobánc…” A balatoni szent 
hegyek fogalmát merészen kiegészítve szeretnénk, ha a magyar szőlőtermesztés szent hegyeinek sora bővülne, magam is jónak látnám, ha közéjük sorolnának még több „hegyet” is, de mindenképpen közé sorolnák ismét a méltatlanul elfelejtett igazi Szent Hegyet, Pannónia Szent Hegyét is, ahol a monostori szőlő-, és borgazdálkodással az „emberi lét boldogabb pillanatait, óráit”, a „nyugalom és béke 
szigetét”, a természeti ajándékok és a természeti szépség együttesét varázsoltuk vissza, egy a bencés közösségünkkel egyidős csodálatos hagyomány újjáteremtésével. Szeretnénk Kazinczy Ferenc 1831-ben történt pannonhalmi látogatásának vízióját újraálmodni: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében. Szent Márton a monostor hegye alatt 
fekszik játékos gyümölcseivel. Mindenfelé látni nyomait az itt bölcsen és erővel munkáló kéznek.” 
(Kazinczy Ferenc, Utazásaim, Pannonhalma, 1831)

Örömmel ajánlom a Kedves Olvasónak, Kutatónak a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára és a Magyar Bortörténeti Társaság által 2005. évben szervezett „Monostori szőlő- és borgazdálkodás, monostori uradalom egykor és ma” című konferencia anyagát. A konferencia akkoron és remélem, hogy ma is, tanulmányai révén több tudományág képviselőit szólítja meg: egyház-, művelődés- és gazdaságtörténészek, néprajzkutatók, muzeológusok, gazdasági és mezőgazdasági szakemberek hozzájárulásával átfogó képet ad a monasztikus szerzetesrendek gazdasági tevékenységéről, borkészítési 
hagyományáról. Így konferenciánk egyik értéke a tudományok közötti párbeszéd volt, ami a Kedves Olvasó számára is megtapasztalhatóvá válik a kötet tanulmányainak olvasása során.

Várszegi Asztrik
pannonhalmi főapát
Pannonhalma, 2009. április 25.

Tartalom

Előszó
Szerkesztői előszó
Dénesi Tamás – Csoma Zsigmond: Monostori szőlő- és borkultúra Pannonhalmán
A bencések szerepe az európai szőlő- és borkultúra megteremtésében
Szőlő és bor a tatárjárás előtti Pannonhalmán
Szőlőbirtoklás és szőlő utáni adózás
A török hódoltság peremén
Megújulás a 18. században
Szőlő- és borgazdálkodás a 19. század első felében
Pannonhalma a nemzeti összefogás és a szőlőgazdaság rekonstrukciója élén
Az új szőlészeti-borászati technológia kialakítása
A két világháború között, a tőkés borgazdálkodás útján
Újjászületés a rendszerváltás után

Gyulai Ferenc – Gyulai Gábor: Középkori szőlőkultúra és előzményei (magok és tanulságok)
A szőlő rendszertana, származási viszonyai
A szőlő terjedésének archaeobotanikai bizonyítékai
Szőlő archaeobotanikai maradványai a Kárpát-medencéből
Az archaeobotanikai leletek, mint a középkori szőlőtermesztés bizonyítékai
A régi szőlőfajták azonosításának lehetősége
Összefoglalás. Magok és tanulságok

Nagy Balázs: Monasztikus szőlőtermesztés és borfogyasztás a középkori nyugaton
A szőlőkultúra elterjedése a koraközépkori Európában
A borfogyasztás jellemzői

Rudolf Malli: A kolostorpince kincse (Szempontok a bor előállításához, tárolásához
és értékesítéséhez néhány alsó-ausztriai kolostor példája alapján)
A kolostorok és a szőlőtermő vidékek megjelenésének kapcsolatáról
A bor különböző származási helyeiről
A kolostorpincéről
A kolostorok borának beszerzéséről
A kolostorpince kincseiről – A mennyiségek
A sokrétű borszükségletről
Borfogyasztás és minőség
Gazdaságos volt-e a kolostori borgazdaság?
A jelen kolostori borról
A bor- és pincegazdaság a legtöbb kolostor számára már nem volt kifizetődő, ezért felhagytak vele
Összefoglalás

Érszegi Géza: A szőlő és a bor szerepe

Pannonhalma gazdálkodásában az Árpád-korban a tatárjárásig
Függelék

F. Romhányi Beatrix: Pálos szőlőbirtokok a koraújkorban

Korkes Zsuzsa: Rozmaring, rozmaringos bor, monostori uradalom

Dénesi Tamás: Egy pannonhalmi pincemester a 18. század derekán
(Keller Bálint számadáskönyve)
A pincemester és számadáskönyve
A majorsági szőlők
Az apátsági pincék
Borfogyasztás

Nagy Ágota: Szeder (János) Fábián kertészkedő tudós szerzetes munkássága a monostori uradalomban
Kertészeti munkássága a főapátságban

Dominkovits Péter – Perger Gyula: Paraszti gazdaság és szőlőbirtok Szentmártonban,
és a szentmártoni uradalom falvaiban a 19. század első felében (Adatok és kérdőjelek)
A szőlőhegyek és vezetőik – avagy: paraszti autonómia, vagy jól működő,
egységes uradalom ?
Paraszti birtok és szőlő – Két eset: Szentmárton mezőváros és Kajár falu
Végszó helyett

Lichtneckert András: Aszófő szőlőművelése a kezdetektől a Vörösmál betelepítéséig
Közép- és török kori előzmények
Szőlőhegyek, telepítések a 18–19. században
A szőlőművelés módja
A hegytörvények és a szőlőhegyi önkormányzat

Fülöp Éva Mária: Szőlőtermesztés és borkultúra a Tihanyi Bencés Apátság zalai birtokain
(18–20. sz.) (esettanulmány)

Csoma Zsigmond: A szőlődézsma megváltásának problémái a Benedek-rendi monostori uradalmakban
Problémafelvetés
Dézsmamegváltás az 1853. évi úrbéri pátens és az 1868. évi 29. tc. alapján
A dézsmamegváltás problémái, esetei, módjai
Dézsmamegváltás egyszerűen, „baráti” megegyezéssel – az ácsi példa
Dézsma megváltása botrányosan (a kajári példa)
Nehézségek a dézsmamegváltásban
A dézsma váltságösszegének megállapítása
A dézsmamegváltás lezárása, tanulságok

Németh Tamás – László Péter – Szabó József – Pásztor László: A szőlészet talajtani vonatkozásainak történeti áttekintése
A talajtan jelentősége hazai szőlőtermesztésünk fejlődésében
Treitz Péter munkássága és klimazonális térképe
Szaktanácsadási rendszer, talajvizsgálatok, tápanyagellátás
A szőlőkataszter jelentősége
A szőlőkataszterek készítésének fontosabb állomásai

Szabó László Péter: A tápanyag-visszapótlás elmélete és gyakorlata a bencés gazdaságokban a 19–20. században

Hajdu Edit: A csemegeszőlő-fogyasztás kultúrája és fejlődése
Bevezetés
A csemegeszőlő meghatározása
A szőlőfürtök tápértéke
A csemegeszőlő fogyasztása
A csemegeszőlő-fogyasztás fejlődése
Csemegeszőlő fogyasztásunk kultúrája
Összefoglalás

Mészáros Márta – Csoma Zsigmond: A szőlő-, gyümölcs-, must- és borkészítmények
édességként, desszertként a szerzetesi asztalon
Az étkezési (csemege) szőlők és eltartásuk
Télre való csemegeszőlő-eltartás módszerei
Aszalással mazsolának
Sűrített must és liktárium
Ürmös és füves borok
Füves, illatosított borok
Aszúborféleségek
Szalmabor

Csoma Zsigmond: Technológiaváltás a 19–20. század fordulóján a magyarországi bencés
uradalmak szőlő- és bortermelésében
A bencés uradalmi szőlők jövedelmezősége

Rábai László: Ó kupába új bort tölts! I.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet újraindulásának rövid története
Szőlőterületek
Pinceépület
Pénzügyi források
Szakemberek

Liptai Zsolt: Ó kupába új bort tölts! II.
A Pannonhalmi Apátsági Pincészet szakmai háttere
Környezeti adottságok
Fajtaszerkezet
Területméret, művelési mód
Borászattechnológia

Hortobágyi T. Cirill OSB: Szerzetesi élet és gazdálkodás
A Szent Benedek-i tradíció
Spiritualitás és gazdálkodás ma
Működési „ars poetica” ma
Konkrétumok
A turizmus
Apátsági termék család
Pannonhalmi Apátsági Pincészet
Távlatok

„ad vinum diserti…” (Monastic Viticulture in Pannonhalma)
The Benedictine contribution to European viticulture
Grapes and wine in Pannonhalma before the Mongolian Invasion
Vineyard ownership and taxation
On the fringes of the Ottoman Occupation Zone
Renewal in the 18th century
Viticulture and wine-making in the first half of the 19th century
Pannonhalma leading the national vineyard reconstruction program
The development of modern vineyard and cellar technology
Between the two World Wars: Toward a capitalist wine industry
Revival after the democratic turn

A könyv szerzői
Színes képmellékletek

További információk

Tömeg 0.95 kg
Méretek 200 × 285 mm