A sertés-, szarvasmarha- és baromfitartás higiéniája és állomány-egészségtana

5900 Ft

Szerző(k), szerkesztő(k): Rafai Pál – Brydl Endre – Nagy Gyula

Kiadó: Agroinform Kiadó

Oldalszám: 420

Méret: 168×238 mm

Kategória:

Leírás

Tartalom

A könyv magyar nyelven elsőként összegzi az állomány-egészségtan ezen állatfajokra vonatkozó legfontosabb ismereteit.

Az állomány-egészségtan feladata olyan diagnosztikai módszerek és termelésorientáló programok kifejlesztése és alkalmazása, melyek alapján lehetővé válik az állományszinten előforduló betegség, termés-elmaradás időben való felismerése, az előidéző okok meghatározása és felszámolása

TARTALOM

SERTÉStartás higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA

1. fejezet
A sertéstenyésztés főbb jellemzői
Baltay Mihály
A sertéstenyésztés hazai szervezete
Sertésfajták
Magyarországon elismert fajták
Törzskönyvezés
Teljesítményvizsgálat
Tenyészértékbecslés a BLUP módszerrel
Mesterséges termékenyítés

2. fejezet
Termelésorientáltantervezett egészségügyi programok

3. fejezet
Ellenőrző listák a termelési környezet kockázati tényezőinek feltárására
Ellenőrző lista rutinvizsgálatokhoz

4. fejezet
Patomorfológiai adatok gyűjtése, elemzése és szolgáltatása
A patomorfológiai vizsgálatok terjedelme
A patomorfológiai vizsgálatok ideje és gyakorisága
Hány sertést kell megvizsgálni?
A vágóhídi patomorfológiai leletek kapcsolata a megállapított betegség
keletkezési idejével és lefolyásának időtartamával
Hazai tapasztalatok

5. fejezet
Adatgyűjtés és adatfeldolgozás

6. fejezet
A sertéstartás technológiai rendszerei
A fialtatás technológiai rendszerei
A malac-utónevelés (előhizlalás) technológiai rendszerei
A sertéshizlalás technológiai rendszerei
Az itatás és a takarmánykiosztás technológiai rendszerei a sertéshizlalókban
A kocatartás technológiai rendszerei

7. fejezet
A szaporodásbiológiai munka szervezése
A szaporodási teljesítmény ellenőrzése
A koca szaporodási teljesítményét jellemző tényezők
A születéskori alomnépességet meghatározó élettani tényezők
A születési alomnépességet befolyásoló környezeti tényezők
A szokásos adatrögzítéssel mérhető és értékelhető környezeti tényezők hatása az alomnépességre
A szokásos adatrögzítéssel nem mérhető és értékelhető
környezeti tényezők hatása az alomnépességre
A fialási forgó
Választástól az eredményes termékenyítésig
Tenyészállat-utánpótlás
Útmutató a reprodukciós zavarok felismeréséhez és a problémák megszüntetéséhez

8. fejezet
Kocaselejtezés

9. fejezet
Kocák fialás körüli betegségei

10. fejezet
Egészségügyi programok a fialás körül
A választás előtti veszteségek alakulása, főbb okai és a veszteségek megelőzésének lehetőségei
Fialás alatt kialakuló veszteségek
Fialás után kialakuló veszteségek
Nem fertőző okok
Élőcsírák okozta megbetegedések

11. fejezet
A választástól a malac-utónevelés végéig
A fejlődési erélyt és az elválasztás eredményességét befolyásoló élettani, anatómiai
sajátosságok, takarmányozási és tartási tényezők
A választás időpontja
Anatómiai és élettani sajátosságok
Takarmányozás
Tartás – gondozás
A választott malacok baktériumos és vírusos eredetű betegségei
Az E. coli okozta választáskori hasmenés elleni védekezés általános szempontjai

12. fejezet
Hízóállományok egészségügyi menedzsmentje

13. fejezet
A sertés idült légzőszervi betegségei
A védekezés és a megelőzés állomány-egészségügyi szempontjai
A kórhatározás állomány-egészségügyi módszerei
Az idült légzőszervi megbetegedések elleni védekezés lehetőségei
A légzőszervi betegség kórokozóitól való mentesítés
Special Pathogen Free-állományok létesítésének állat-egészségügyi, termelésgazdaságossági szempontjai
Gyógyszeres korai választás
A légzőszervi betegség kórokozóinak eradikációja részleges állomány cserével

14. fejezet
Fogalom meghatározások (Glossary)
Fogalommeghatározások
Tenyésztési adatok (breeding data)
A termékenységet jellemző fogalmak (fertility data)
Szoptatási időszak
Malac-utónevelés
Hizlalás

SzarvasmarhaTARTÁS higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA

15. fejezet
Bevezetés a szarvasmarhatartás állathigiéniai és állomány-egészségtani ismereteibe

16. fejezet
Szarvasmarhaállomány-egészségtani alapismeretek
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program főbb elemei tejtermelő tehenészetekben
Az állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósításában résztvevő
szakemberekkel szemben támasztott követelmények
A tehenészet menedzsmentjének szerkezete
Az állomány-egészségügyi termelésorientáló program stratégiája: a tervezet (protokoll)
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósítása (szaporodásbiológiai példa)

17. fejezet
Állományszintű adat- és információ-gyűjtés, -feldolgozás és -elemzés
Az adatnyilvántartás tartalma
Adatnyilvántartás és adattárolás
Adatfeldolgozás
Riska szarvasmarhatelep-irányító program
Növendék-nyilvántartó
Apaállat-nyilvántartó
Embrió-nyilvántartó
Állatállomány-változás nyilvántartása
Fontos kiegészítő nyilvántartások
Állomány-egészségügyi termelésorientáló program megvalósításának eszközei

18. fejezet
A telepszemle (farmvizit)
A telepszemle előkészítése
A telepszemle során végzett tevékenységek
Klinikai vizsgálat
A telepszemle végrehajtása
Általános istállószemle
Napi munkarend és feladatok
Fejőrendszer
A takarmányozási program
Trágyakezelés
Legelőhasznosítás
Karámos tehéntartás
A telepszemle során elvégzendő feladatok
Döntéshozatal
A HACCP-rendszer
Vizuális állománydiagnosztikai módszerek
A tejelő tehén kondíciópontozásos rendszere
A bélsár konzisztenciájának értékelése
Növényi részecskék és méretük a bélsárban
A bélsár mennyisége
A bélsár színe
A bélsár szaga
A takarmányadag vizsgálata

19. fejezet
A szarvasmarhatartás technológiája
A tejhasznú tehenek tartástechnológiája
A tehenek kötetlen tartása
Kötetlen, pihenőbokszos tartás
Kötetlen, mélyalmos tartás
A kötetlen, növekvő almos tartás
Elletőistállók a kötetlen tartásban
A bokszos, (más néven) csikóbokszos elletőistálló
A kiscsoportos elletőistálló
Etetőterek, itatóhelyek, takarmánykiosztás a kötetlen tartásban
Az etetőterek kialakítása
Az itatóhelyek kialakítása
A takarmánykiosztás és az etetés
A takarmánytárolás létesítményei
Trágyaeltávolítás a kötetlen tartású tehenészetekben
Gépi fejés a kötetlen tartásban
A tehenek kötött tartása
Takarmánykiosztás kötött tartású tehenészetekben
Trágyaeltávolítás a kötött tartásban
A tehenek gépi fejése kötött tartásban
Tejkezelés, tejfeldolgozás
A borjak tartástechnológiája
Az üszőnevelés tartástechnológiája

20. fejezet
A borjúnevelés higiéniája és állomány-egészségtani kérdései
Az újszülött borjak biológiai értékét befolyásoló tényezők
A megtermékenyített petesejt és az anya szervezetének egysége
Az elletés higiéniája
A születéskori egészségi állapot (vitalitás)
A borjak takarmányozása
Baktériumok és vírusok okozta gyakoribb borjúbetegségek
állomány-egészségtani kérdései
A borjak fertőző, hasmenéssel járó betegségei és a védekezés
állomány-egészségtani kérdései
A borjak E. coli okozta bélgyulladása és a védekezés állomány-egészségtani kérdései
A borjak vírusok okozta emésztő- és légzőszervi betegségeinek
állomány-egészségtani kérdései
A borjak vírusok okozta emésztő- és légzőszervi betegségei elleni, nem specifikus védekezés főbb elemei

21. fejezet
A tenyészüsző-nevelés fontosabb állomány-egészségtani szempontjai
A tenyészüszők takarmányozása
Az üszők tenyésztésbevétele
A szaporodásbiológiai teljesítmény értékelése
A tenyészüszők felnevelésének állomány-egészségügyi szempontjai

22. fejezet
Az energia-egyensúly, a fehérje- és az ásványanyag-forgalom zavarainak
megelőzését szolgáló takarmányozási stratégia
A takarmánytartósítás fontosabb állomány-egészségügyi vonatkozásai
A silózás

23. fejezet
Szubklinikai anyagforgalmi zavarok a tejtermelő tehenészetekben
Anyagforgalmi ellenőrző (anyagcsereprofil-) vizsgálatok
Szubklinikai anyagforgalmi betegségek előfordulása
a hazai tejtermelő tehenészetekben
A kedvezőtlen fehérjeellátottság következményei

24. fejezet
A tejtermelő tehenek tőgygyulladása elleni állományszintű védekezésének alapelvei
(Jánosi Szilárd)
A tőgygyulladás által okozott gazdasági veszteségek
A tőgygyulladások kialakulását befolyásoló tényezők
A tőgygyulladást előidéző kórokozók csoportosítása
Fertőző kórokozók
Környezeti kórokozók
Átmeneti jellegű kórokozók
Diagnosztikai lehetőségek
Klinikai tőgygyulladás
Szubklinikai tőgygyulladás
Mikrobiológiai vizsgálat
A fertőző kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni állományszintű védekezés alapelvei
Hajlamosító hatások mérséklése
A fertőzés állatról állatra terjedésének megakadályozása
A fertőzött tehenek azonosítása
A fertőzött tehenek további sorsa
A környezeti eredetű kórokozók által okozott tőgygyulladás elleni, állományszintű védekezés alapelvei
Külső hajlamosító hatások csökkentése
Ellenállóképesség-csökkentő hatások mérséklése
A betegség kártételének csökkentése
Telepspecifikus, tőgyegészségügyi állományprogramok készítése és alkalmazása

25. fejezet
Tejhasznú szarvasmarha-állományok szaporodásbiológiai gondozása
(Szenci Ottó)
Szaporodásbiológai adatnyilvántartás
Az ivarzás és a mesterséges termékenyítés időpontjának nyilvántartása
Az ellés lefolyása
A magzatburok eltávozása
Az involúció lefolyásának ellenőrzése
A szaporodásbiológiai állapot értékelése
Az elléstől az újbóli tenyésztésbe vételig eltelt időszak
Az ivarzó állatok felismerésének hatékonysága
A fogamzási arányt jelző paraméterek
A reprodukciós teljesítmény elmaradásának főbb okai
Vetélések
Selejtezések oka
Szülészeti-szaporodásbiológiai megbetegedések
A nőivarú állomány reprodukciós teljesítményének növelése
A nőivarú állomány rendszeres szaporodásbiológiai vizsgálata
A meddőség állományszintű vizsgálata
Általános vizsgálat
Részletes vizsgálat

26. fejezet
A húsmarha-tartás fontosabb állomány-egészségtani kérdései
A húsmarhatartás technológiája
Telelőkert
Almozott karám
Pihenődombos karám
Etetőhelyek
Itatóhely
Húsmarhaistálló
Borjúóvoda és -iskola
A hústehenek nyári elhelyezése
A húshasznú szarvasmarha-állományok szaporodásbiológiai gondozása (Szenci Ottó)
A borjúszaporulat növelését elősegítő eljárások
Az ellés lefolyásának jelentősége húshasznú állományokban
Tenyészbikák használata húsmarha-állományokban
A húshasznú szarvasmarha-állományokban gyakrabban előforduló betegségek
Fertőző keratoconjunctivitis
Paraziták okozta betegségek

27. fejezet
A szarvasmarha lábvég-betegségei (Lehoczky János)
A szarvasmarha ujjainak funkcionális anatómiája
A csülök felépítése
A szaru állomány felépítése, szerkezete
A csülöktok
Biomechanikai alapok és a terhelési viszonyok
A funkcionális csülökkörmözés (tehermentesítő körmözés)
A csülökkörmözés folyamata
A megfelelő csülökhossz beállításának fontossága és szempontjai
A megfelelő talpvastagság beállítása (Talpvastagság)
A megfelelő magasság beállítása (Sarokmagasság)
A „modell” kialakítása
Az elváltozást mutató csülkök kezelése
A laza szaru eltávolítása (csülöktoalett, 51–54. kép)
A csülkök közti rés és a csűdhajlat ellenőrzése
A tehermentesítő és a hagyományos csülökkörmözés összehasonlítása 325
A csülökápolás segédeszközei
Kalodák
A csülökkörmözés alapfelszerelése
A tehermentesítés különböző lehetőségei
A csülök és környékének betegségei
Rusterholz-féle specifikus talpfekély (Pododermatitis circumscripta)
Tyloma (Hyperplasia interdigitalis, Limax, „Vadhús”)
Dermatitis digitalis (DD, Mortellaro-féle betegség)
Sarokvánkos erózió (Dermatitis ungulae, Heel horn erosion, Ballenhornfaule,
„Sarokvánkos szarurothadás”)
Ujjak közötti bőrgyulladás (Dermatitis interdigitalis)
Interdigitális flegmone
Laminitis (Pododermatitis aseptica diffusa, Laminitis, Klauenrehe,
Metabolikus eredetű csülökirha rendellenesség)

A HázityúktaRTÁS higiéniája és ÁLLOMÁNY-EGÉSZSÉGTANA

BEVEZETÉS

28. fejezet
A baromfitermék-előállítás jelentősége a világ élelmezésében
A baromfitermelés rendszere
A baromfitermelés gazdaságossága

29. fejezet
A baromfitartás technológiájának állathigiéniai szempontjai
A baromfiistálló típusának állathigiéniai szempontjai
A takarmányozás eszközeinek állathigiéniai szempontjai
A takarmánytárolás eszközei
A takarmánykiosztás eszközei
Itatórendszerek
A telepítési sűrűség állathigiéniai megítélése
A naposbaromfi fogadásának állathigiéniai feltételei
Az istálló előkészítése a naposbaromfi-állomány számára
A bealmozás, az itatók és etetők elhelyezése
A baromfiól klímájának beállítása a fogadáshoz
A baromfiistálló szellőztetése
A naposbaromfi átvétele
A naposbaromfi lerakása
A naposbaromfi gondozása
Az állathigiéniai előírások kialakítása és megtartásuk ellenőrzése

30. fejezet
A keltető szerepe és jelentősége a baromfibetegségek terjedésében és megelőzésében
A tenyésztojás higiéniai állapotát és minőségét befolyásoló tartástechnológiai tényezők
Az állomány genetikai háttere
A tenyészállomány tartási körülményei
A takarmány és az ivóvíz
Az ivararány
Az állomány kora
Az állomány termelésének színvonala
A tojás mérete és formája
A tojáshéj minősége
A tojófészek
A tojások összegyűjtése
A tojások osztályozása és tisztítása
A tojások fertőtlenítése
A tenyésztojások tárolása
Az állomány egészségi állapota, immunizálási programja
A keltető és a keltetés higiéniája
A keltető felépítése
Tojásfogadó, -osztályozó és -tároló helyiség
A fertőtlenítőhelyiség
Az előkeltető terem
A lámpázó- és átrakóhelyiség
Utókeltető (bújtató-) helyiség
Szexálóhelyiség
Kezelőhelyiség
Válogató- és tárolóhelyiség
Mosóhelyiség
Rakodóhelyiség
Göngyölegtároló helyiség, raktárhelyiség
Hulladéktároló helyiség
A keltető és a keltetés higiéniája
A keltető bejáratai
A keltetőt mindig zárva kell tartani
A naposbaromfi szállítása
Szállítás tehergépkocsival
Szállítás repülőgéppel
A keltetői higiénia ellenőrzése
A keltetési problémák okainak felderítése
A kelésgyengeség

31. fejezet
A betegségek elleni specifikus védekezés állathigiéniai szempontjai
Az aktív immunizálás jelentősége és értéke a baromfi egészségvédelmében
A baromfiállományok immunizálásának korlátai
Az aktív immunizálás módszerei
Kötőhártyára és az orrnyílásba cseppentés
A csőr bemerítésével történő immunizálás
Az itatás útján történő immunizálás
A durva permet (spray) útján történő immunizálás
Az aeroszollal történő immunizálás
Az injekció formájában történő immunizálás
Az immunizálási program kialakításának irányelvei

32. fejezet
A tartási és takarmányozási hibák okozta fontosabb (összetett okú) baromfibetegségek
A hús típusú baromfi lábrendellenességei
A „turkey syndrome 65 (TS-65)”
Kakasok és pulykabakok görbe ujjtartása
A talpfekélyesedés
A petevezető gyulladása
A baromfi haemorrhagiás szindrómája
A csirkék exsudativ diathesise
Hasvízkór, a baromfi oedemabetegsége
A zsírosmáj-szindróma
Elhalásos bélgyulladás
A coccidiosis

33. fejezet
A baromfiállományok állat-egészségügyi felügyelete
Az állomány egészségi állapotának ellenőrzése
Az állománydiagnózis készítése
Anamnézis
Az állomány vizsgálata
Az egyedek vizsgálata
A diagnózis megközelítése

Köszönetnyilvánítás

További információk

Tömeg 0.8 kg
Méretek 168 × 238 mm