A reformáció borai és virágai

2500 Ft

Szerző(k), szerkesztő(k): Csoma Zsigmond
Kiadó: Agroinform Kiadó
Oldalszám: 308
Méret: 168×238 mm
Kategóriák: ,

Leírás

Tartalom

Talán meghökkentő a cím választása, de ha tudjuk azt a kevéssé ismert tényt, hogy Luther Márton és felesége sörfőzéssel foglalkozott, Károli Gáspár, Melius Juhász Péter és társaik szőlő- és bortermeléssel, kerti gazdálkodással, növényekkel való gyógyítással biztosították a megélhetésük mellett a hitbeli élet, a Biblia fordítása és kiadása költségeit, a korabeli természeti-gazdálkodási ismereteik felhasználásával, akkor nem véletlen ez a cím.
A reformáció során kialakult új felekezetek, létrejöttük okát
a Luther előtti egyház romlottságával, „bálványimádásával” ma­gya­razták. A katolikus szertartáson történô borfogyasztást a tridenti zsinat vezette be, amelyet a katolikus egyház megújítási céljával hívtak össze. A későbbi zsinatok úgy döntöttek, hogy a gyülekezet tagjai is kapjanak katolikus szertartásokon bort. Ez a „leöblítés” gyakorlata. Az átlényegített szent vért azonban továbbra is csak a pap vehette magához, a gyülekezeti tagok viszont csak ostyát.
Luther szerint, a kenyér és a bor a megszentelés után is meg­marad kenyérnek és bornak. Zwingli úgy tekintette a megtört kenyeret és kitöltött bort, mint a Krisztus halálára emlékeztető, a halálával szerzett üdvről a hívőket biztosító jeleket. Kálvin szerint az úrvacsorában csak kenyér és bor adatik, de aki azokat igaz hittel veszi, az Krisztus testét és vérét veszi magához. A protestáns Úrvacsora folyamán minden hívő részesül mind a kenyértörésből, mind a kehelybôl.

Részletek az Előszóból

TARTALOM

Előszó 7

Ökológiai adottságok Magyarországon és Európában a reformáció időszakában 9

Mohamedán törökök és protestáns magyarok, valamint a protestáns újbor 13

Károli Gáspár természetismerete a Vizsolyi Biblia és a lengyelországi borkereskedelem alapján 21

Beythe István és fia, Beythe András szerepe a közép-európai botanikában és a korai protestáns egyházban (16. század vége) 33

A reformáció „virágai” 45

Erdély és Székelyföld protestánsainak 17–18. századi szőlei 53

Pápai Páriz az erdélyi szőlő-bortermelésről 53

Székelyföld protestánsainak szőlei 56

Bornemissza Anna erdélyi fejedelemné „kertészkönyve” 1669-ből 79

Rákóczi Ferenc protestánsainak borai 91

Az első magyar bordisszertáció protestáns gyökerei (1715) 99

A református Nagyváthy János agrárkalendáriumai, instrukciói (1792–) 103

Nagyváthy János szőlészeti-borászati ismereteinek protestáns gyökerei 117

Tessedik Sámuel, a szorgalmas, következetes evangélikus reformer (1742–1820) örök példája 137

Egy nyugat-magyarországi (felsőőri református) néptanító gyümölcstermesztési tanításai 153

A sólyi református magyarok szőlőművelésének helye a 19. századi Magyarországon 199

Protestáns cseregyerekek és a mezőgazdasági innovációk 217

A Kárpát-medence nyugati és északi területein a 18. századtól a 20. század első negyedéig 217

A soproni evangélikus Preysz Mór (1829–1871), aki megelőzte a francia Pasteurt 227

Tokaj a protestáns népköltészetben 233

A protestáns területek aszúsodó szőlőfajtái: a Furmint és a Hárslevelű 253

Az aszúválogató asztalok jelentősége 255

Az aszúbogyó, és az aszúsodás 256

A Tokaji aszúborok és világhíres társai 259

Antal hordók és a tokaji aszúk 263

A egykori református mezőváros, Gönc, híres hordói

Tokaj-Hegyalján 265

A csobolyók 267

A Kulacsok 269

A Tokaj-hegyaljai nemespenész 271

Protestánsok az évszázad egyik híres (az 1956-os, elhallgatott) aszújánakmegszületésében 275

Az „újtípusú” aszúk 281

Irodalomjegyzék 283

The “wine” and “flowers” of the Reformation 299

További információk

Tömeg 0.6 kg
Méretek 168 × 238 mm