Nyomtatóbarát változat

A magyar föld sorsa

A magyar föld sorsa
Szerző(k), szerkesztő(k): 
Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza és Tanka Endre
Ár: 
2500 Ft
Kiadó: 
Agroinform Kiadó
Oldalszám: 
360
Méret: 
168x238 mm



A szerzők közül hárman az MTA doktorai és négyen tagjai a Százak Tanácsának. Arra tesznek kísérletet, hogy a hazai földügy évezredes Kárpát-medencei történetiségének és mai alakulásának a nemzeti megmaradás szempontjából sorshatározó lényegét egyetlen tanulmánykötetben, tudományos igénnyel  feltárják. Felfogásukban Földanyánk a Szentkorona, mint szakrális személy testének az alkotó része, akit a történelmi fordulatok külső erőszaka szakított el a magyarság szakrális közösségétől és az őt fenntartó szeretetgazdaságtól. E miatt, a középkort követően, Föld is puszta természeti tárggyá és a magántulajdon nyereségszerző eszközévé romlott, amelynek sorsát az életromboló és népességcsökkentő nagybirtokrendszer diktálja. Századunk világ – korszakváltása azonban, a megmaradás létparancsára, kikényszeríti Földanyánk ősi rendeltetését: a föld az állam területe is, ezért a magyarság fizikai és etnikai túlélésének létfeltétele, hogy az állam a föld, az édesvízkészlet és a helyi energiaforrások tulajdonát, illetve használatát a helyi közösségeknek biztosítsa.

 

A földkérdést, közelebbről négy tanulmány elemzi (Andrásfalvy és Tanka történelmi tárgyú írásai, továbbá Ángyán és Tanka mai földügyről szóló vizsgálatai), míg e kutatásokat kiegészíti a föld élelemtermelő szerepének a tisztázása (Márai) és másik lételemünk, a víz sorsának a bemutatása (Molnár).

 

A történetiség számos, eddig mellőzött alaptényt helyez új megvilágításba. Így Andrásfalvy bizonyítékai szerint, az Alföld középkortól kialakuló pusztásodásának fő oka nem a tatárjárás és a törökdúlás, hanem az ott virágzó falvainkat az úri önzés és kapzsiság ítélte pusztulásra. Az értékes földeket sivár baromlegelőkké tették, hogy az uraság a rideg marhatartás hasznából elégíthesse ki luxus – igényeit.  Tanka feltárja: mezőgazdaságunk – ideértve az árutermelést is – a koraközépkortól a 19. század elejéig egyedül a kisüzemi jobbágytelek gazdálkodásán alapult, amelynek bármely rendű gazdája a földjén tényleges birtokhatalmat gyakorolt és a paraszti elsajátítás lehetővé tette az alávetettségből való kitörést, a társadalmi felemelkedést is.

 

A szerző a földműves termelői elsajátítását három történelmi modell alapján vizsgálja: == a középkor földviszonyaiban, == a polgári földmagántulajdon létrejöttének hatásai (1848) továbbá a két világháború közötti és az 1945 utáni úgynevezett „földreformok” szerepe alapján, == végül a szovjet gyarmatbirodalomból történt kiszakadásunk után (1989–2014.)

 

A kötet gerincét a mai földügy vizsgálata, főként a 2010. utáni intézményi változások elemzései adják. Ennek során Ángyán bemutatja a „nép-párti”, a társadalom közérdekét felvállalt föld – és vidékprogramot. Nyomon követi a valós intézményi változtatásokat, amelyek ellentétben állnak a kormányprogrammal. Ennek központi eleme a földtörvény megalkotása, amelynek ellentmondásait a szerző részletesen elemzi. Végül teljes körű, az ország összes megyéjére kiterjedő, kutatási felmérést közöl a Nemzeti Földalap által működtetett állami földbérletek pályázati és az ezt mellőző, megbízási szerződésen alapuló föld – juttatásairól, amelyek döntően a nagybirtokos oligarchiát szolgálják.

 

Tanka tanulmánya górcső alá veszi a 2010-től 2014. őszéig végrehajtott földjogi rendezést, amely a 2014 májusától a külföldiek számára megnyitott, korlátlan földpiaccal szemben a nemzeti önvédelmünket, a föld magyar kézben megtartását kívánta szolgálni. Az intézményi áttekintés teljes körű: egyrészt az összes idevágó jogforrást lefedi (ideértve az Alaptörvényt is), másrészt – rendszertani közelítéssel – a birtokrend mind a négy alkotóelemére kiterjed, tehát a földtulajdon, a földhasználat, a földvédelem és a földügyi igazgatás jogi alakítására. A kritikai elemzés mérlege – hasonlóan Ángyán más irányú közelítéséhez – itt is negatív.  Az elfogadott kormányprogramtól eltérően ugyanis a jogi rendezés nem a helyben lakó gazdákat juttatja földhöz, hanem a nagybirtok földbérlőinek földtulajdoni monopóliumot biztosít, miközben nem él a mezőgazdasági üzemszabályozással, ami a birtokszerkezetben lebonthatná a nagyüzem nyomasztó túlsúlyát és kizárná a nem – termelői célú külföldi földspekulációt. Az új földtörvény „világméretűvé” tágítja a hazai földpiac kapuját a külföldiek előtt, mivel – az uniós jogalanyokon kívül – lehetővé teszi még az EU területén kívüli külföldi cégek, akár az ilyen jogi személyek földtulajdonszerzését is.

 

Márai tanulmánya az élelmezésminőség - és biztonság hazai megteremtése érdekében hiteles, tudományos igényű diagnózist kíván adni a közvélemény és a döntéshozók számára, amelyre ésszerű és közcélú cselekvési stratégia épülhet. Molnár „Ember és víz” című írása, pedig izgalmas történetfilozófiai és ökológiai esszé, amely a Kárpát medencei jelenlétünk kezdetétől folytatott természeti gazdálkodás értékrendjét, törvényszerűségeit veti össze a 21. század globális kataklizmáival és a túlélésünket biztosító fenntarthatóság kihívásaival.

 

A kötet – a szerzők elkötelezettsége szerint – nemcsak a jelennek, hanem főként a magyarság jövőjének szolgál. Minden szerző, a saját látásmódja és kutatási eredményei alapján megfogalmazza a jövő kitörési esélyeit. Például Andrásfalvy szerint a hamleti vívódás a politikai döntéshozóknak csak két út között enged választást: „mintegy 500 év után végre nemzetté válunk, vagy aláírják népünk és földünk halálos ítéletét azáltal, hogy elfogadjuk a nekünk szánt cselédszerepet, a nagybirtokot a családi gazdaságokkal szemben.” Tanka a hazai föld megtartására új, nemzeti értékelv elfogadását sürgeti: „Magyarország a magyaroké”. Szerinte ezt azért kell érvényesítenünk, mert – egyrészt – az ezeréves, jóhiszemű befogadó politika juttatta az országot ide, másrészt a megcsonkított haza „rezervátumterületén” már senkivel nem osztozhatunk: maradék földjéből a magyarság már nem adhat az idegeneknek, mert ezzel önmagát semmisíti meg. Az intézményi megoldás: a csatlakozási szerződés földtőkéről szóló rendelkezésének a felülvizsgálata, amelynek sikere alapján hazánk az államterületét alkotó földre ugyanazzal az önrendelkezéssel élhet, ami az EU korábbi 15 tagját megilleti. 

 

Tartalom

Előszó (Vass Csaba)    9
Magyarország földjének és népének jelene, múltja és jövője (Andrásfalvy Bertalan)     15
A föld miért nem azé, aki megműveli? (Tanka Endre)    37
1.    Elméleti alapvetés     37
2.    Az üzemtípusok történelmi változásának tendenciatörvénye    39
3.    A vázolt történelmi modellek    44          

3.1.    A középkori földműves viszonya a földhöz    44
3.1.1. Földhasználati rendszer    44               
3.1.2. A falusi földközösség39    45              
3.1.3. A telekszervezet    46               
3.1.4. A földműves elsajátítási alaphelyzete    47              
3.1.5. A földműves birtoklási képlete    48               
3.1.6. Töréspontok és tendenciatörvény    49
3.2.    A termelői elsajátítás alakulása a polgári földtulajdon létreho­zása után (1848–1989)    52
3.2.1. A jobbágyfelszabadításra vezető út és 1848    52
3.2.2. A termelői elsajátítás töréspontjai    54
3.2.3. A Horthy-kor elvetélt földreform-kísérletei    55
3.2.4.  Az 1945. évi „földreform”    56
3.3.    A termelői elsajátítás alakulása a szovjet gyarmatbirodalomból való kiszakadásunk után (1989–2014)    57
3.3.1. A polgári földreform megtagadása    57
3.3.2. A földprivatizáció fontosabb rendszerelemei    60
3.3.3. A parasztság felszámolása    60
3.3.4. A torz birtokszerkezet és a nagybirtokrendszer következmé­nyei    61
3.3.5. A jog a neoliberális földpolitika „foglya”    63
3.3.6. A posztszocialista földpolitika a termelői elsajátítás mérlegén    63
Epilógus: történetiség és jövőkép    65

Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? (Ángyán József)    101
Folyamatértékelés, helyzetelemzés, törvényhozási és államiföldbérleti esettanulmányokkal    101
1.    Előszó helyett    101
2.    A rendszerváltó reménységektől a falurombolásig    102
2.1. Rendszerváltó reménységek, hitek és illúziók    102
2.2. A kijózanító valóság    104
2.3. A köz megrablása, a magánvagyonok gyarapítása    106
2.4. A belátható következmények    112

3.    A „nép-párti” agrár- és vidékpolitika     113
3.1. Jövőkép    115
3.2.  Célok    120
3.3.  Eszközök és teendők    121
            a)    Föld- és birtokpolitika    121
            b)    Agrárszerkezet- és termeléspolitika    124
            c)    Természeti erőforrás-gazdálkodás    125
            d)    Piacpolitika, -szabályozás és -védelem    126
            e)    A vidéki életminőség javítása, a kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése, gazdasági diverzifikáció    128
3.4.    A megvalósítás előfeltételei    130
            a)    A közösségek államának visszaszerzése    130
            b)    Teljes körű elszámoltatás    131
            c)    Társadalmi párbeszéd    131
            d)    Gyakorlati oktatás, ismeretterjesztés, tanácsadás    131
            e)    Nemzetközi tárgyalások és hazai törvényalkotás    132
            f)    Finanszírozás, forrásteremtés    133
            g)    Hit és bátorság    133

4.    A stratégia megváltozásának föld- és birtokpolitikai jelei, a fordulat néhány indikátora    134
4.1.    Néhány törvényhozási példa     135
4.1.1. Földforgalmi törvény    137
4.1.2. Az Alaptörvény földügyekkel kapcsolatos harmadik módosítása    148
4.1.3. Agrárkamarai törvény    152
4.2.    Az állami földbérleti rendszer     155
4.2.1. A „nyilvános” állami földbérleti pályázati rendszer     155
4.2.2. Az állami földek pályáztatás nélküli, „megbízási szerződéses” bérbeadása    159
4.2.3. A földbérleti elemzések és nyilvánosságra hozásuk szükségessége    161
4.3.    A földbérleti elemzések néhány fontosabb eredménye és tanulsága     163
4.3.1. Nyertes érdekeltségek, területek, birtoktestek, földérték    164
4.3.2. A legnagyobb nyertes érdekeltségek – a „felsőház”    170
4.3.3. Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok kapják a földeket!??     184
4.3.4.    A VM nem tőkés társaságoknak adja bérbe az állami földterületeket!??    184
4.3.5.    A települések eltérő „érdekérvényesítő képessége”    192
A vesztes települések     192
A nyertes települések     195   

 

5.    Összegző, záró gondolatok    201

Jegyzetek    204

A termőföld minősége és a táplálék értéke (Márai Géza)    209
Q.E.D.?    209
Példák a termőföldhöz és a táplálékhoz kötődő történelmi magyar mi­nőségi termékekre és kiváló személyiségekre    210
Mi tette tönkre és rombolta szét az agrárminőséget?     211
Az agrárminőség jellemző tényezői    211
A minőségromlás kísérő jelenségei    212
Az agrárminőség tönkretételének és szétrombolásának történelmi ki­váltói és fenntartói    213
A mindenkori nagybirtokok    213
Az iparszerű mezőgazdaság – amikor az élelem, a táplálék „élelmiszer­ré” romlik    215
A mérgező globalizáció    218
A termőföld értékelése az eredményes növénytáplálásért    221
Jelentőség és szükségesség – egészen a talajerő-pótlási vákuumig    221
A termőföld minőségének folyamatos, 140 évre dokumentált leromlása    222
A kiemelkedő termőföld-minőségi és élelmiszer­felhasználási kihívás a talaj elsavanyosodása és következményei az ásványianyag-összetételre    224
Egyes talajok savanyú kémhatásának környezeti okai    224
A talaj elsavanyodásának káros hatása    226
A talajsavanyodás következményei a környezetre, az élelmiszer- és takarmány-alapanyagok ásványianyag-tartalmának csökkenésére    228
Hazai mezőgazdasági termények és termékek 40–60 éve tartó ásványi-anyag- és vitamin-kiürülése a talajsavanyúság következtében    230
Európa és az USA mezőgazdasági terményeinek és termékeinek 40–60 éve tartó ásványi-anyag- és vitamin-kiürülése a talajsavanyúság következtében    232
Egy „kis” adalék: savanyodnak a világ tengerei is!    239        Összefoglaló és záró gondolatok     241
Szakirodalmi jegyzék    242

Ember és a víz (Molnár Géza)    245
Táj és tájtörténet    247
Földjogi rendezés a magyar földpiac szabad tőkeáramlást szolgáló, korlátlan megnyitása előtt (Tanka Endre)    269
Előzmények és a nemzeti megmaradás földprogramja    269
Az Alaptörvény és végrehajtása a földről    271
A nagybirtoküzem gazdasági és jogi megszilárdítása    273
Az új földjogi rendezés    275
A mezőgazdasági üzemtörvény korlátai    277
A földforgalmi törvény39 (Fftv)    280
Összegzés: az Fftv földviszonyokat alakító, főbb intézményi hatásai    300
Elvetélt próbálkozások a zsebszerződések orvoslására    303
A termőföldek forgalmáról szóló törvény koncepciója a nemzeti önvédelmünkre    310
I. A törvény célrendszere    310
II. A törvény tárgyi és személyi hatálya    314
III. A földtulajdon és a földhasználat megszerzésére jogosultak köre    318
IV. A földtulajdon és a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke     325
V. A törvényes elővásárlási és elő-haszonbérleti jogok rangsora    328
VI. A föld kényszerhasznosítása    332
VII. A helyi földbizottság jogállása    333
Epilógus    335

SUMMARIES IN ENGLISH    349
’The Fate of Hungarian Land’ Table of Contents    357

Megrendelő

Termék információk
Ft + postaköltség
Rendelési információk

Ha a számlázási név/cím eltér a szállítási címtől, kérjük, jelezze azt a megjegyzés rovatban!

CAPTCHA
A kérdés azt vizsgálja, hogy valós látogató, vagy robot szeretné az űrlapot beküldeni.
Kép CAPTCHA
Be kell írni a képen látható karaktereket.